Pódiumbeszélgetés a Családi Napon

2018-09-25

mainPic

Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét pódiumbeszélgetés színesítette a családi nap programját, amelynek idei témái a munkaerőhiány, a következő időszakra vonatkozó munkaerő megtartó intézkedések, a béremelési lehetőségek, valamint a digitalizációban rejlő lehetőségek, esetleges veszélyek voltak.

A beszélgetés moderátora Buzásné Putz Erzsébet az MTSZSZ elnöke, résztvevői Csépke András a MÁV-START, Dr. Kovács Imre a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatói, valamint Doszpolyné Dr. Mészáros Melina a Liga Szakszervezetek elnöke volt.

 

Buzásné Putz Erzsébet miután köszöntötte a vendégeket, kiemelte, hogy az egész gazdaságot sújtó munkaerőhiány megoldásra vár, a következő évre vonatkozó bérmegállapodásokat újra kell gondolni, mert a vállalatok nem fogják tudni megtartani a képzett munkaerőt. Kérte a vállaltok vezetőit, hogy ismertessék az irányításuk alatt álló vállalatok foglalkoztatási helyzeteit, fejlesztési terveiket és a digitalizációval való elképzeléseiket.  

2017 és 2018-ban jelentősen emelkedtek a minimálbérek, valamint országos átlagban 12-15%-al növekedtek a bérek. A versenyszférában 1 – 2 évre, míg a közszolgáltató vállalatoknál 3 éves bérmegállapodásokat kötöttünk. Utóbbinál 3 év alatt 30%-os béremelésre.

Ma már világosan látható, hogy a harmadik évre tervezett 5% emelés túl kevésnek bizonyul, ezért az MTSZSZ kezdeményezte a megállapodás ezen részének újratárgyalását. Erre a felvetésre is szeretnénk megismerni a munkáltatói álláspontot.

 

Csépke András elmondta, hogy a MÁV-START-nál milyen foglalkoztatási problémákkal küzdenek, eszerint magas az átlagéletkor, alacsony a munkaerő bevonzó képesség, a frontszemélyzetnél (mozdonyvezető, jegyvizsgáló) meghatározó a létszámhiány, de a járműkarbantartási területen is érezhető a hiány.

Három területen kell lépéseket tennie a cégnek, hogy a foglalkoztatási kérdések rendeződjenek:

1. Alapbér emelést kell végrehajtani

2. Érezhető munkakörülmény javító intézkedéseket kell elvégezni

3. Szükségszerű a vállalati kultúra további fejlesztése

 

Megítélése szerint az elmúlt évek béremelésének egyik nagy hibája az volt, hogy a meglévő bérfeszültségeket konzerválta, ez nem tartható tovább, a következő évek bérfejlesztéseivel fel kell oldani. Elismerte, hogy a 2019- re tervezett 5 % béremelés nehezen lesz tartható, területenként és szakma csoportonként kell megvizsgálni bérfejlesztést, amelynek tükrözni kell a teljesítményt és a tudást.

Biztos, hogy átlagosan kétszámjegyű béremelés szükséges a MÁV-START- nál, amivel párhuzamosan javítani kell a munkavégzés hatékonyságát, létszám leépítés nem lesz, de egyes folyamatok átalakítása válhat valóra a piaci bérek elérése érdekében.

 

A szolgáltatás fejlesztések kapcsán elmondta, hogy a vasút elsődlegessége biztos megmarad, de a megrendelések nehezen tarthatóak, szükségesé vált egyes területek optimalizációja, tovább kell erősíteni a buszok ráhordó szerepét.

A MÁV-START szolgáltatás fejlesztése:

- elővárosi forgalomban emeletes vonatok közlekedtetése

- távolsági forgalomban az IC + közlekedés, a fedélzeti büfé szolgáltatás vissza hozatala és az üzleti utazások előtérbe helyezése

- a jegyértékesítési rendszer átalakítás folyamatosan zajlik, ennek keretében a jelenlegi 120 jegykiadó automata mellé, további 500 beszerzése van folyamatban.

 

A személyszállító vasútnál a karbantartási folyamatok egyes elemeire lehet hatással az automatizáció, de több területen is megmarad a manualitás. A jegyértékesítés további fejlesztésével az értékesítési csatornákon belüli arányok tovább fognak változni, de ez nem vezet a pénztárosok létszámleépítéséhez, viszont további képzések nem várhatóak.  

 

Dr. Kovács Imre szerint a közlekedési szektort érintő létszámhiány nemcsak magyarországi probléma, Európa több országában küzdenek a vasúti szakmában dolgozók magasabb életkorával.

Nagyon fontosnak tartja az oktatások, képzések újragondolását, amely igazodik a fiatalabb generáció tanulási szokásaihoz. Ki kell mozdulni a megszokott, sok éves módszerekből. A Rail Cargo Hungaria jelenlegi létszámhelyzete megfelel minőségében és szerkezetében a technológiai szükségleteknek. Alacsony fluktuáció, csökkenő túlórák, és folyamatos szabadságok kiadása jellemzi ezt az évet.

A foglalkozatási kérdésen túl, nagyon komoly problémáról is szólt, a nagyszámú és folyamatos vágányzárakról, amelyek jelentősen növelik a vállalat költségeit.

 

A magyarországi vasútvállalatok közül elsőként a Rail Cargo Hungaria fenntarthatósági teljesítményét ismerték el Energiatudatos vállalat címmel, amely kapcsán a vezérigazgató elmondta, hogy a környezet kímélése valós elem a cégnél, mivel korszerű mozdonyokkal energia visszatermelés zajlik, illetve 4 tonna papírral kevesebbet használtak fel.

 

Kiemelten fontosnak tartja az egy kocsis fuvarozás további megtartását, ami stabilitást jelent számos vállalat számára, ugyanakkor több száz munkahelyet is biztosít.

 

A szakszervezeteknek is tisztában kell lenniük a vállalatok erőforrásaival, az RCH- nál már eddig is megtörténtek a hatékonyságjavító intézkedések nagyrésze. A bérek jóval a nemzetgazdasági átlag felett vannak.

A következő év béremelésével megítélése szerint senki sem lesz elégedett, még a munkáltatóknak jelentős kérdés, hogyan gazdálkodják ki, addig a munkavállalók továbbra is alacsonynak fogják ítélni.

 

A digitalizációnak nem lehet célja a létszám csökkentése a Rail Cargonál, az üzemirányítási és vezénylési rendszerek hatékonyságának növekedését várják.

 

Doszpolyné Mészáros Melinda ismertette a LIGA konföderáció álláspontját és szakmai javaslatait a következő időszak minimálbér emelésére vonatkozóan. Kiemelte, hogy egyre kevesebb a szabad ideje a dolgozó embereknek, mert az egész gazdaságot sújtó létszámhiány miatt megsokasodtak a túlórák.

Tovább kell tárgyalni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a járulékcsökkentések mielőbbi megvalósításáról, nettó értékben még mindig nagyon jelentős a bérelmaradás a V4 országokhoz képest is, kiemelkedőek a munkabért terhelő adók mértéke.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése, azért is fontos mert ezek tovább tolják a bértáblák többi elemeit.

A konföderáció egyik legfontosabb javaslata, hogy a munkáltatói terhek is csökkenjenek, valamint 2020-tól a szja (személyi jövedelemadó) 0 % a garantált bérminimum szintjéig, így azonnal jelentős nettó béremelést eredményez.

 

Zárszavában Buzásné Putz Erzsébet elmondta, hogy az őszi bértárgyalások során az MTSZSZ a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva konstruktív tárgyalásokat fog folytatni a konföderáción keresztül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a minimálbérekről, a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán 3 éves megállapodás felülvizsgálatáról, valamint a közszolgáltató vállalatok és a versenyszféra cégeinél az érdekegyeztető fórumok keretében a 2019. évi béremelésekről.

Több vállalatnál már meg is kezdődtek az egyeztetések.