A versenyszféra a járvány ellenére a fizetések emelésére készül

2020-12-20

A versenyszférában a koronavírus-járvány ellenére átlagosan nyolc százalékkal, az alacsonyabb kereseti kategóriákban pedig akár tíz százalékkal nőhetnek jövőre a keresetek az eddig lezajlott bértárgyalások tapasztalatai alapján – értesült a Magyar Nemzet. Azokban az ágazatokban, amelyeket nem érintett közvetlenül a pandémia, még mindig a képzett munkaerő megtartása az elsődleges cél. A Mercedesnél tegnap született béralku.

A járvány ellenére jövőre is a fizetések emelésére készül a versenyszféra legtöbb szereplője, jóval az inflációt meghaladó mértékben – értesült szakszervezeti és munkaadói forrásokból a Magyar Nemzet.

A világjárvány közvetlen hatásait nem érintő ágazatokban átlagosan nyolcszázalékos bérmegállapodásokról született döntés, vagy az éppen zajló tárgyalásokon a fizetések hasonló mértékű felzárkóztatásokról egyeztetnek a szakszervezetek és a munkáltatók.

Az elmúlt évekhez hasonlóan nagyobb, akár tízszázalékos vagy annál is magasabb béremelésre az alacsony kereseti kategóriákban dolgozók számíthatnak, míg a magasabb fizetésért dolgozók hat-hét százalékos felzárkóztatásban részesülhetnek.

Változás az előző évekhez képest, hogy sok vállalkozás fix összegű alapbéremelést tervez végrehajtani a százalékos megállapodás helyett.

Információink szerint a pandémia hatásait kevésbé érzékelő szektorokban az év végi juttatások sem maradnak el, legfeljebb annak mértéke csökken. Nagy a szórás ugyanakkor a kis- és középvállalkozások között a béremelési tervekről.

A Magyar Nemzet értesülése szerint tegnap

megszületett a megállapodás a kecskeméti Mercedes gyárban

Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, a Vasas Szakszervezet és a munkáltató között.

Az egyezséget két évre kötötték: az alku szerint minden dolgozó 45 ezer forintos alapbérfejlesztést kap jövőre, majd 2022-ben is. A gyár emellett garanciát vállalt arra, hogy megtartja a munkavállalókat,

ezért nem kell tartaniuk a dolgozóknak a leépítésektől sem.

A versenyszféra szereplői összességében továbbra is a munkaerő megtartására törekednek. A képviseletek beszámolói szerint a korlátozásokkal és leállásokkal nem érintett ipari és szolgáltatási ágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok nem próbálják elkerülni a keresetek emelését.

A munkavállalóknak elbocsátási hullámtól sem kell tartaniuk, a legtöbb területen folyamatos a munkavégzés a második járványhullám ellenére.

Jövő héten folytatódnak a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékéről szóló egyeztetések is.

legutóbbi tárgyalási fordulón a munkáltatói oldal ajánlata nem tükrözte a versenyszférában jellemző elképzeléseket:

akkor emelnének az infláció mértékével, vagyis nagyjából három százalékkal a kötelező legkisebb béreken januártól, ha a munkáltatói járulék további két százalékponttal csökkenne.

Ennek azonban a reálkeresetek legalább hatszázalékos emelkedése a feltétele.

A szakszervezeti konföderációk hét és fél százalékos minimálbér-emelésre tettek javaslatot.

Érveik szerint ha ennél alacsonyabb lesz az emelés, akkor vásárlóerőben és nettó összegben is tovább nő a leszakadás a környező országok minimálbéreitől. Lengyelországban és Szlovákiában hét és fél–nyolc százalék közötti emelésről született döntés.

A munkavállalói képviseletek abban az esetben fogadnának el kisebb felzárkóztatást, ha a dolgozók elvonása, vagyis a személyi jövedelemadó csökkenne, és így a nettó összeg emelkedne.

A kormány egyelőre nem foglalt állást.

 

Forrás: Magyar Nemzet