Magyar mérnökök, akik megváltoztatták a világot

2020-06-13

A magyar feltalálók napján – június 13-án – a számtalan meghatározó hazai feltaláló közül érdemes megismerkedni azokkal a magyar mérnökökkel is, akik az informatika-, agrár- és élelmiszertechnika úttörőiként forradalmi innovációkat alkottak.

Az informatika fiatal, de hihetetlen sebességgel fejlődő tudományág. Bár az ember alkotta számolóeszközök, -gépek története több száz évre visszavezethető, de az igazi fejlődés a 20. század közepétől az elektronikus számítógépek megjelenésével bontakozott ki igazán. A magyar feltalálók ünnepe alkalmából érdemes kiemelni néhány hazai mérnököt, akik találmányukkal egyedülálló szerkezetet alkottak nemcsak hazánkban, hanem a világon egyaránt. Mihály Dénes gödöllői születésű gépészmérnököt a hangosfilm feltalálójaként tartjuk számon, de kiemelkedőt tervezett Goy Andor és Bíró László párosa is, a golyóstoll megalkotásával. Bíró László nevéhez – több mint 20 találmány – az automata sebességváltó-, a golyós dezodor, a mosógép vagy éppen a mágneses-vasút megalkotása is köthető.  Az informatika területéről Neumann János neve talán mindenki számára ismerős lehet, de a nagyközönség számára kevésbé ismert Jánosi Marcellről és Szentiványi Tiborról is érdemes szót ejteni. Míg előbbinek a kis floppy adatrögzítőt köszönhetjük, utóbbi a hajlékony mágneslemezes memóriát – a későbbi nagy floppy lemezek elődjét – hagyta ránk.  A hazai feltalálók sorát színesíti Kemény János György, akinek a „basic programozási nyelv” (a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált) kifejlesztését köszönhetjük, de nevéhez köthető az első „internet” jellegű kapcsolat, amelynek keretein belül a 200 km-re dolgozó feleségével e-mail üzeneteket váltott, elsőként a világon.

Az információtechnológia adta lehetőségek kihasználásával egyre eredményesebb termelési tevékenységet folytatott az emberiség, a pontosabb, gyorsabb információk rendelkezésre állásával. A fejlődés következő fázisában már egy-egy munkafolyamat automatizálása is megjelent, így óriási lehetőségek jelentek meg a termelékenység javítására, a robotika alkalmazásával. A robotok különböző területeken és egyre nagyobb számban jelentek meg. Az információtechnika részben kiváltotta az ember munkáját és fokozatosan haladunk abba az irányba, hogy a mesterséges intelligencia (MI) már az emberi tevékenység nagy részének, futurisztikusan akár az egészének kiváltására is képes lesz.