Nem úszhatja meg a versenyszféra a keresetek felzárkóztatásának folytatását jövőre sem, még ha a béremelés mértéke a járvány miatt várhatóan szerényebb is lesz. Felértékelődik a munkahely hosszú távú megtartása, a nem pénzbeli intézkedések, és nagyobb figyelmet kap a vállalatok egyéni helyzete.
A minimálbérről szóló országos egyeztetések mellett a versenyszférában is a járvány okozta bizonytalanság határozza meg a kezdődő bértárgyalásokat, így a fizetések jövő évi változását.
– Egyelőre konkrét számokról még sehol sem tárgyaltunk a munkáltatókkal, sőt még az irányok sem világosak. Az viszont már látható, hogy a keresetek emelkedése az előző évekhez képest szinte biztosan mérséklődik.
A bérek emelése ennek ellenére elkerülhetetlen
– mutatott rá az egyeztetések nehézségére Buzásné Putz Erzsébet. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kiemelte: emelni kell a dolgozók bérét 2021-ben is.
Ennek oka részben az infláció. A szakszervezeti vezető viszont az inflációnál nagyobb mértékű emelést is elkerülhetetlennek tart, kiemelten azokon a területeken, ahol a munkavállalóknak most kell ledolgozniuk a tavaszi leállásokat. Az érintett dolgozók amellett, hogy félnek a fertőzéstől, rendkívül fáradtak.
Sokan a leállások idején a fizetett szabadságuk terhére maradtak otthon, szintén sok dolgozó az említett időszakban pedig csak alapbért kapott, vagyis a fizetésének akár a jelentős részét képező pótlékoktól, egyéb juttatásoktól elesett, így csökkent a jövedelme. Buzásné Putz Erzsébet azt is elismerte, a munkaadók helyzete sem könnyű, mivel nemhogy hosszabb távra, de akár néhány hónapra előre sem tud tervezni.
– A sokszor emlegetett bizonytalanság ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az adott vállalkozás a saját gazdasági pozíciójának a romlására számít.
Egyelőre nem látjuk, hol hajtottak végre a digitalizációhoz kapcsolódó fejlesztéseket, milyen újításokkal növelhetik a cégek a keresletet, miként szervezik át a tevékenységüket, illetve a távoktatás, az otthoni munkavégzés vagy az egyéb, korábban nem bevett munkaszervezési gyakorlatok általánossá válása mivel járhat.
A vállalkozói szférának ugyanakkor érdeke, hogy alkalmazkodjon, fenntartsa működését, amely a munkavállalóknak kedvező jövőt is hozhat
– hangsúlyozta az MTSZSZ elnöke.
Buzásné Putz Erzsébet emlékeztetett: a piaci szereplők többsége nem januártól, hanem az új üzleti évtől, májustól rendezi a kereseteket, ebben a helyzetben pedig nem várható kapkodás.
Az is látható, hogy a jelenlegi helyzetben az egyeztetéseken az adott vállalkozás helyzetét kell figyelembe vennie az MTSZSZ-nek, mivel vállalatmérettől és ágazattól függően mutatkoznak jelentős eltérések a szereplők helyzetében.
– A lehetőségekhez mérten minél nagyobb béremelés elérésére törekszünk, illetve kiemelten odafigyelünk arra, hogy a járvány ellenére is stabilan működő vállalkozások ne hivatkozhassanak az általános bizonytalanságra, ezzel elkerülve a keresetek további felzárkóztatását.
A munkavállalók alkupozíciója sajnos romlott. A dolgozók ráadásul féltik az állásukat, a megélhetésüket, és egy korábban nem tapasztalt, gyorsan változó, kiszámíthatatlan környezetben találták magukat a járvány megjelenésével.
Ezért elengedhetetlen, hogy az egyeztetéseken a munkahelyük hosszú távú megtartására garanciákat tudjunk elérni a munkáltatóknál – fogalmazott az elnök.
Buzásné Putz Erzsébet arra is figyelmeztetett: a legtöbb szereplőnél a fertőzés terjedését gátló intézkedéseken felül érdemi változás nem tapasztalható a mindennapokban.
Nincsenek tömeges elbocsátások, nincs szó leépítési hullámról, sőt bizonyos területeken a megrendelések nőnek, ezért ideiglenesen további, jellemzően kölcsönzött munkaerőt vesznek fel a vállalkozások.
Hozzátette: noha egy év alatt romlott a munkavállalói oldal alkupozíciója,
a jelenlegi bizonytalanság nem lehet általános hivatkozási alapja a keresetek befagyásának, mivel ez a bizonytalanság azt is jelentheti, hogy komoly fejlesztéseket, a dolgozók számára kedvező változásokat is hozhat a járvány utáni időszak.
Forrás: Nagy Kristóf, Magyar Nemzet
Fotó: Bach Máté