Szakszervezetünk is részt vett a 25. jubileumi Vezérigazgatói Találkozó programján, amelyet 2026. március 18–20. között rendeztek meg Hévízen, a Le Primore Hotel & Spa szállodában. A rendezvényre a szervezők mintegy 250 cégtulajdonost és vállalatvezetőt vártak. A Vezérigazgatói Találkozó középpontjában idén a gazdaság helyzete, a vállalatok fejlesztése, a versenyképesség, valamint a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása állt.
Már a szerdai nyitónap is erős szakmai alaphangot adott a találkozónak. A programot Bőgel György moderátori köszöntője nyitotta meg, majd Tölgyessy Péter arról beszélt, milyen politikai és társadalmi folyamatok határozhatják meg Magyarország helyzetét a választások előtt és után. Őt követően Virágos Gábor a döntések hosszú távú következményeiről, az időtáv, a hatalom és a valódi kockázatok kapcsolatáról tartott előadást. Bod Péter Ákos gazdasági nyitóelőadásában pedig azt járta körül, merre fordul Európa, és ebben a változó környezetben milyen kérdések előtt áll Magyarország.
A délutáni blokkokban a Vezérigazgatói Találkozó fókusza a megújulásra és az innovációra helyeződött. Buzás Balázs a digitális marketing csatornákról, a legfontosabb trendekről és a 2026-ra várható növekedési stratégiákról beszélt. Fodor István előadása a változások koráról szólt, míg Kajos Gábor azt mutatta be, hogyan teheti teljessé az egyedi fejlesztés a vállalati ökoszisztémát. Várfi András a digitalizáció és a versenyképesség elmúlt 25 évének tanulságait emelte ki, Csorbai Hajnalka pedig arról beszélt, hogy az adatvezérelt gazdasági jövőképben nincsenek teljesen egzakt modellek, inkább valószínűségek és kockázatok vannak.
A másik teremben ugyanezen a napon több előadás is az adat, az AI és az üzleti haszon kapcsolatát elemezte. Szekér Zoltán az AI-vezérelt döntések és működés kapcsán azt a kérdést tette fel, hol jelenik meg a valódi üzleti érték. Berényi Attila a „data driven” szemlélet buktatóiról beszélt, míg Vágány Tamás azt vizsgálta, hogy az AI-pillanat valódi áttörést jelent-e, vagy inkább kijózanodást hoz, és hogyan válhat a mesterséges intelligencia tényleges vállalati értékké.
A szerdai program másik fontos témája a munkaerőpiac és a vezetői utánpótlás volt. Jáhny Ákos arról beszélt, hogy a jövő munkaerőpiacán a HR már nem egyszerű költségsor, hanem növekedési stratégia. Topolcsik Melinda előadásának középpontjában az állt, mit hagy maga után egy vállalatvezető és egy szervezet. Szakács Hedvig a fiatal vezetők sikeres fejlesztésének kihívásait mutatta be, majd vezetésével kerekasztal-beszélgetés is zajlott a cégvezetés múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
A csütörtöki napot ismét Bőgel György nyitotta meg, majd a Vezérigazgatói Találkozó egyik legerősebb tematikus blokkja következett a mesterséges intelligenciáról. Illés Andrea, a Nokia globális HR-vezetője az ember és az AI közötti bizalomról, együttműködésről, valamint a vezetői és HR-szerepek átalakulásáról beszélt. Schramm Károly azt emelte ki, hogy az AI stratégiai fordulópontot jelent, ezért azt is mérlegelni kell, mit nyer egy vállalat, mit kockáztat, és hogyan vezeti be ezt a technológiát vállalati szinten.
A csütörtöki programban a nemzetközi és biztonságpolitikai kérdések is hangsúlyt kaptak. Szent-Iványi István előadása arra kereste a választ, hogy káosz vagy új világrend felé haladunk-e, és milyen kihívásokkal néz szembe Európa a mai polikrízises világban. Ezzel párhuzamosan a másik teremben Vidákovics Attila a deepfake és AI-csalások korának ügyfélhitelesítési kockázatairól beszélt, míg Palincsár László azt mutatta be, milyen közvetlen és közvetett üzleti következményei lehetnek a jó vagy rossz adatnak, különösen akkor, amikor már az AI sem tudja kijavítani a hibás alapokat.
A délutáni grand finale blokkban több ismert előadó is színpadra lépett. Gerendai Károly arról beszélt, hogyan határozhatja meg a múlt a jövőt. Bojár Gábor egy kihagyott lehetőség tanulságairól szólt, és arról, hogy sokszor még későn sem késő újragondolni a döntéseket. Romsics Ignác a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves történetét idézte fel, míg László Csaba a fiskális politika legsürgősebb tennivalóit vette sorra. Rab Árpád a jövőépítés logikájáról és szemléletéről beszélt az információs társadalomban, Duda Ernő a longevity gyakorlati oldalát mutatta be, Sz. Bíró Zoltán pedig azt elemezte, hogy a mai geopolitikai helyzetben milyen esélyei vannak a békének és egy új világrend kialakulásának.
Számunkra a Vezérigazgatói Találkozó legfontosabb üzenete az volt, hogy a versenyképesség, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia kérdései ma már nem választhatók el a munka világától. A vállalatok jövőjéről szóló gondolkodás csak akkor lehet teljes, ha abban a munkavállalók biztonsága, képzése, bevonása és érdekeinek védelme is helyet kap. Az MTSZSZ ezért tartja fontosnak, hogy jelen legyen az ilyen szakmai fórumokon, és ott a munkavállalói szempontokat is megjelenítse.
A Vezérigazgatói Találkozó részletes programja és az előadók bemutatása az esemény hivatalos oldalán érhető el.