Kibédi Ervin:
|
||
---|---|---|
Ahogy a napok rövidülnek |
Talán még jóvá teheted |
|
Mit oly sokszor elhalasztottam |
A szíve érted dobogott csak |
|
Ó mennyi mindent nem tettem meg! |
S ha olykor nagyon elfáradtál |
|
Két keze érted dolgozott csak |
Bárhol is vagy, hát fordulj vissza |
|
Most vár valahol megfáradtan |
Forrás: Kibédi variációk, Budapest, 1989 - Tv166 |