Ismét itt a nyár, s bár sokan örülnek a jóidőnek, a rendkívüli melegben történő munkavégzés veszélyeket is jelent a munkavállalók számára.
Az emberi szervezet hőszabályozó képességét számtalan körülmény befolyásolja, például: az életkor, a testsúly, a fizikai kondíció és az általános egészségi állapot, nem utolsó sorban a ruházat, a táplálkozási szokások…
A hőség hatására csökken a reakcióidő, az összpontosítási képesség, az izzadás következtében nedvessé válik a test, a kéz; ezek mind növelik a baleset bekövetkeztének kockázatát. Csökkenhet a teljesítő képesség a szellemi munkakörökben, a fizikai munkakörökben pedig a hőártalmak kialakulásának kockázata növekszik meg. A szabadban végzett fizikai munka pedig egyenesen kiemelt egészségi és biztonsági kockázatot jelent az emberi szervezet számára.
A munkahelyi klíma
A munkahely klímája meghatározza az emberi szervezet hőszabályozó képességét, a hőleadás lehetőségét.
A hőérzetet és a hőalkalmazkodást befolyásoló alapvető klímatényezők, illetve klímaparaméterek a következők:
– a levegő hőmérséklete (száraz hőmérséklet),
– a levegő relatív páratartalma,
– a légáramlás sebessége,
– valamint a napsütésből, a munkakörnyezetből és a technológiából eredő hősugárzás.
A munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit!
A részletes munkavédelmi szabályokat – többek között – a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet rögzíti, mely előírásokat tartalmaz a munkahely klímájára is:
A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.
Meleg évszakban, zárt téri munkahelyeken, a végzett munka jellegétől a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban az alábbi klímatényezők biztosítandók:
- Szellemi munka esetén 21-24 °C, könnyű fizikai munka esetén 19-21 °C; közepesen nehéz fizikai munka esetén 17-19 °C; míg nehéz fizikai munka esetén 15- 17 °C munkahelyi léghőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.
Amennyiben a léghőmérséklet-intervallum nem valósítható meg, az effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet (klímaindex) kell figyelembe venni:
- Szellemi munka esetén EH/KEH 20°C, könnyű fizikai munka esetén EH/KEH 19°C; közepesen nehéz fizikai munka esetén EH/KEH 15 °C; míg nehéz fizikai munka esetén EH/KEH 13 °C munkahelyi klímaindexet kell biztosítani a dolgozók számára.
Amennyiben ezek az értékek sem valósíthatók meg a gyártási technológia, vagy egyéb körülmény okán, akkor megengedhető maximális értékek a következők:
- Szellemi munka esetén 31°C, könnyű fizikai munka esetén 31°C; közepesen nehéz fizikai munka esetén 29°C; míg nehéz fizikai munka esetén 27 °C effektív (EH) vagy korrigált effektív (KEH) hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.
(A felső határértéket elérő vagy azt 1 °C-kal megközelítő klímakörnyezet esetében a dolgozók teljes műszakos terhelése csak egyhetes fokozatos akklimatizáció után engedhető meg.)
Látható tehát, hogy a munkahely klímájának meghatározására nem elegendő a levegő hőmérsékletének mérése. Az effektív hőmérséklet (EH) a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma (klímaindexe), amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi figyelembe, még a korrigált effektív hőmérsékletet akkor határozunk meg, ha az adott munkahelyen hősugárzásnak is ki vannak téve a munkavállalók. Az EH és KEH meghatározása nomogram segítségével történik.
Tekintettel arra, hogy a munkahelyi meleg klímakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, erre vonatkozóan is el kell végezni a munkáltatónak a kockázatértékelést, és megelőző
intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelme érdekében. (Az egyszerű szárazhőmérővel mért léghőmérséklet több fokkal meghaladja az effektív vagy korrigált effektív hőmérsékletet)
A munkahely akkor minősül melegnek, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25°C-ot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.
Amennyiben megállapítható, hogy a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket (korrigált/effektív hőmérséklet) meghaladja, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni:
- a munkaidő részeként óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbe iktatni,
- a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránkként védőitalt (14-16 °C-os ivóvíz) kell biztosítani.
Az előírt pihenőidőre vonatkozó szabályok
A munkavállaló munkavégzési kötelezettsége a jogszabályba kötelezően előírt pihenőidő miatt szünetel, erre tekintette a pihenőidő időtartamával munkavégzési kötelezettsége nem hosszabbodik meg. Az elrendelt pihenőidő a munkaidő része, a munkavállaló tehát a kötelező pihenőidő miatt kiesett munkaidő ledolgozására csak rendkívüli munkavégzés keretében kötelezhető!
Szabadban végzett fizikai munka
A szabadban történő munkavégzés során különös gondot kell fordítani a hőártalmak és a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére:
- A munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, védőitallal gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.
- A munkát úgy kell megszervezni, hogy a dolgozó felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a napsugárzás és a hőterhelés szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).
- A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. A hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal is javasolt kiegészíteni (pl. a tarkót takaró/árnyékoló fejvédő vagy széles karimájú, jól szellőző kalap használata, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás.
- Ivóvíz, védőital biztosítása és rendszeres fogyasztása!
Hőártalmak:
- Hőguta és hőkimerülés
A hőguta a hőség egyik legveszélyesebb következménye, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. Tünetei közé tartozik a magas testhőmérséklet (40°C felett), a zavartság, az eszméletvesztés, valamint a bőr kiszáradása és kipirosodása. A hőkimerülés szintén komoly probléma, amit a túlzott izzadás, gyengeség, szédülés és hányinger jellemez.
- Dehidratáció
A hőségben végzett munka során a szervezet több folyadékot veszít az izzadással, ami könnyen dehidratációhoz vezethet. A dehidratáció tünetei közé tartozik a szájszárazság, a szomjúságérzet, a sötét színű vizelet és a fáradtság.
- Bőrproblémák
A hosszú távú napfényexpozíció növeli a bőrrák kockázatát, valamint napégéshez és egyéb bőrproblémákhoz vezethet. A megfelelő fényvédő krémek használata és a védőruházat viselése elengedhetetlen a bőr védelme érdekében.
- Elektrolit-egyensúly zavar
Az izzadás során a test nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszít, mint a nátrium és a kálium. Az elektrolitok egyensúlyának felborulása izomgörcsöket, szívproblémákat és egyéb egészségügyi komplikációkat okozhat.
A hőségben dolgozók egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a megelőző intézkedések alkalmazása és a veszélyek tudatosítása!
/MTSZSZ/
2024. június