A Magyar Közlönyben megjelent 1161/2026. (V. 18.) Korm. határozat alapján megkezdődik a kormányzati igazgatási szervek, valamint az irányításuk vagy felügyeletük alatt álló szervezetek által használt ingatlanok felülvizsgálata. A döntés hátterében az a szándék áll, hogy az új kormány áttekintse a korábbi ingatlanhasználati és ingatlanszerződési gyakorlatokat.



A vasút történetében a MÁV-os ingatlanok nem véletlenül épültek a vasút mellé. A pályaudvarok, állomások és vasúti csomópontok mindig is természetes központjai voltak a vasutas munkának. Az Üzemirányító Központ, a MÁV budapesti igazgatósága is a Keleti pályaudvar mellé épült, mert ez közlekedési, szakmai és szervezési szempontból is logikus volt. A vasutas dolgozók jelentős része vasúton, elővárosi járatokkal, átszállásokkal jár munkába, ezért nem mindegy, hogy a munkahely közvetlenül kapcsolódik-e a vasúti hálózathoz, vagy onnan még további hosszú városi utazással érhető el.
A tagságtól érkező visszajelzések alapján az új irodaházba történő költözés különösen a Hatvan, Cegléd, Szolnok és Ócsa irányából érkező vasutas kollégáknak okozhat jelentős többlet terhet. Számukra a napi munkába járás eddig is pontos menetrendhez, korai induláshoz, átszállásokhoz és jelentős időráfordításhoz kötődött. Ha ehhez a jövőben további utazási idő, nehezebb megközelíthetőség vagy többletköltség társul, az már nem egyszerű szervezési kérdés, hanem komoly munkavállalói probléma.
Az MTSZSZ ezért azt kéri, hogy az ingatlanfelülvizsgálat és az esetleges költözések során ne csak az épületek gazdasági, jogi és szerződéses hátterét vizsgálják, hanem a munkavállalók mindennapi életére gyakorolt hatásokat is. Készüljön részletes munkavállalói hatástanulmány arról, hogy az érintett dolgozók honnan járnak be, mennyivel nő az utazási idejük, milyen többletköltségük keletkezik, és milyen munkaszervezési vagy közlekedési megoldásokkal lehet ezeket a terheket csökkenteni.
Az MTSZSZ szerint szükség van érdemi egyeztetésre az érdekképviseletekkel. Vizsgálni kell a rugalmas munkakezdés, a részleges otthoni munkavégzés, a munkaidő-beosztás módosítása, valamint a munkába járási támogatás lehetőségét is. Egy költözés csak akkor lehet felelős döntés, ha az nem rontja aránytalanul a dolgozók életminőségét.
A döntéseknek nemcsak az épületekről, szerződésekről és költözésekről kell szólniuk, hanem azokról az emberekről is, akik nap mint nap működtetik a vasutat.
